Élő víz folyamai... Jn 7:38
Episodes
Sunday Mar 17, 2024
Döntéseink (Egy születésnap margójára) – Szabó Zoltán
Sunday Mar 17, 2024
Sunday Mar 17, 2024
Minden születés lehetőséget hordoz magában. Persze vannak örökletes tulajdonságok – a hívő családoknál ez az az előny, hogy burokban nőhet fel a gyermek –, de a jellemfejlődés nagyobbik részét a felszedett (tanult), a társadalomból ránk rakódott tulajdonságok szabják meg. Ugyanez igaz a keresztény létünkre is. Jézus Isten fiaként, de emberfiaként is megszületett. Előtte is feltárult mind a két lehetőség, de az Ő jellemét nem tudta átformálni a világ. Döntései az Atya akaratában gyökereztek, nem automatikusan azért, mert mert Isten fia volt, hanem azért, mert állandó kapcsolatot tartott fenn az Atyjával.
A kapcsolatfenntartás volt az Ő igazi döntése.
Isten akaratában gyökerező jó döntéseket hozni csak élő, pulzáló kapcsolat mentén lehetséges. Jézus maga jelentette ki, hogy a megoldás útja a kapcsolat. Az, amelyik abból táplálkozik, hogy „Isten úgy szerette a világot (úgy tette lehetővé a kapcsolatfelvételt), hogy elküldte az Ő Fiát, hogy aki HISZ benne...” Minden egyéb megoldási javaslatunk a testből és a vérből táplálkozik. A mi igazi döntésünk is a kapcsolattartás!
Sunday Feb 18, 2024
Döntéshelyzetben: Testi vágyból, avagy Lélekből? (Szabó Zoltán)
Sunday Feb 18, 2024
Sunday Feb 18, 2024
Nem tudom, hogy megválaszolható-e ez a kérdés. Azt tudom, hogy a válasz megtalálásának a vágya ősrégi vágy. Legalább is azokban a kultúrákban, amelyekben hallottak Jézus Krisztus atyjáról, a mi Istenünkről. A vágy persze létezett már a zsidó kultúrában is, de ott nem kapcsolódott össze a Szentlélek vezetésének kérdésével. Viszonylag egyszerű eljárásmód létezett: a „Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből” parancsolat első része (szív és lélek) láthatatlan, vagy közel láthatatlan maradt, míg a második rész (elme és erő) jól leképezhető egységként átvette – már-már kizárólagos módon – a parancsolat betöltésének ellenőrző szerepét.Sajnos, mivel az ember (a mai is) az Istennel való kapcsolatában mindig jól meghatározható fogódzókat keres, ezen a zsidó megközelítésen a kereszténység sem igen tudott túllépni. Igaz ez a napjainkban is. Mivel mi sem tudunk mit kezdeni a Nagy Parancsolat első felével, hajlamosak vagyunk megrekedni azon a szinten, ahol a zsidók is értelmezték a tennivalókat – és marad a nagy kérdés: Előre eldönthető-e, hogy amit tenni szándékozunk, Isten Lelkétől jövő késztetésből, vagy vágyvezérelt testi gondolatainkból származik?Mi tehát a teendő? Miben más az Újszövetség, mint az Ószövetség?
Sunday Jan 28, 2024
A halált hozó hazugság – képzelt igazságunk verme (Szabó Zoltán)
Sunday Jan 28, 2024
Sunday Jan 28, 2024
Leegyszerűsített gondolkodásunkban a hazugság egyszerű gyermeki csínytevés, ami ugyan nem szép, nem is helyes, de hát mint tudjuk "a hazug embert hamarabb utol lehet érni, mint a sánta kutyát..." Valóban így lenne? Tartok tőle, hogy a tapasztalat nem ezt mutatja. Legalább is nem a keresztények köreiben... A hazugság kérdése ugyanis jóval mélyebbre megy, mintsem a felszín. Elképesztően sokszor állunk ki embertársaink elé az általunk vélelmezett (gyakran a saját egyházaink, no meg a keresztény médiák által belénk sulykolt) igazságokkal, anélkül, hogy észrevennénk, hogy mindaz, ami nem – itt és most – az Istentől személyesen kapott küldetésünkön alapul, az nem épít, nem is segít, sőt a valóságban olyan verem, amelybe óriási felelősség belevezetni a társunkat.
Sunday Jan 14, 2024
Sunday Jan 14, 2024
Még Istenben bízó emberekként is könnyen áldozatául esünk a test és vér hívó szavának. Jobb pillanatainkban készségesen és "erőteljesen" szolgáljuk Őt, a csüggedések idején haszontalannak és alkalmatlannak érezzük magunkat mindenre. Pedig a szolgálat nem lehet a hangulatunk függvénye. Jézust akkor is megtalálták a tömegek, amikor éppen Keresztelő János halálhírét szerette volna feldolgozni egy magányos helyen. Az ugyancsak az események hatása alatt lévő tanítványok "jogos berzenkedését" pedig azzal csillapítja le, hogy felszólítja őket: "adjatok nekik enni ti!" – majd végigvezeti őket azokon az elemi lépéseken, amelyek nekünk is utat mutathatnak nehéz pillanatainkban.
Monday Jan 01, 2024
”Megpróbál, de be is kötöz” – Újév kezdetén (Szabó Zoltán)
Monday Jan 01, 2024
Monday Jan 01, 2024
Új évet kezdve mi sem lehet fontosabb, mint azok a gondolatok, amelyeket az Ige tár elénk. Mózes V. könyvének 8. fejezetében így szól az Úr:"Emlékezz meg az egész útról, amelyen hordozott az Úr, a te Istened immár negyven esztendeig a pusztában, hogy megsanyargasson és megpróbáljon téged, hogy nyilvánvaló legyen, mi van a szívedben: vajon megtartod-e parancsolatait, vagy sem?"Fantasztikus látni, hogy életünk minden próbája mögött az áll, hogy a szíveket vizsgáló Istennek az a vágya, hogy a vándorélet útjait járva saját magunk számára is nyilvánvalóvá váljon, hogy mi is lakozik a szívünkben. Bele enged bennünket a próbákba, hogy a gyakran a "szűkülő tölcsér torkolatára" emlékeztető élethelyzetekben végre felragyoghasson a bennünket mannával tápláló Isten nagysága és életünk folyama beletorkoljon ajánlatának (a vele való számolás gondolatának az) elfogadásába: "Hívj engem segítségül a nyomorúság idején, én meghallgatlak téged, te pedig dicsőítesz engem!"Bár ez az előttünk álló éve is ebbe az irányba hajtana bennünket!
Sunday Dec 10, 2023
”Fogadjátok be egymást [...] az Isten dicsőségére! (Szabó Zoltán)
Sunday Dec 10, 2023
Sunday Dec 10, 2023
János apostol Jézus befogadásának egy minden képzeletet felülmúló vetületét állítja elénk. A Jn.1.12. szerint: "mindazoknak, akik befogadták, akik hisznek az ő nevében, hatalmat adott, hogy Isten gyermekeivé legyenek.” Nem azt az ajándékot adta, hanem azt a hatalmat... A szó a felhatalmazást, és az abból származtatható erőt, jogot, kiváltságot jelenti. Hihetetlen távlatok nyílnak meg ebben az egy szóban. Különösen, ha megértjük, hogy ez a felhatalmazás kéz a kézben jár azzal a felelősséggel, amit Pál fogalmaz meg a Róma 15.7. versben: "Azért fogadjátok be egymást, miképpen Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére." Nem lehet csak Jézust befogadni, a testvéremet pedig kirekeszteni...
Sunday Nov 12, 2023
”A ti utaitok nem az én utaim...” (Szabó Zoltán)
Sunday Nov 12, 2023
Sunday Nov 12, 2023
Gyakran – és értetlenül – csodálkozok rá arra az óriási szakadékra, amit Ézsaiáson keresztül jelent ki az Isten: "Mert az én gondolataim nem a ti gondolataitok, és a ti útjaitok nem az én útjaim, így szól az Úr!" Egyre azon tűnődök, hogy vajon miért olyan nehéz először rátalálni, azután pedig járni – mégpedig hitben (nem pedig az azonnal látható eredményekben bízva) járni – az Isten országának útján!Jézus erre az útra szerette volna a tanítványok lábát is ráállítani – mennybe meneteléig nem túl sok látható sikerrel – és ezt az utat tanítgatja nekünk is. Bár lenne türelmünk okoskodás, és azonnali értelemkeresés helyett "szelídséggel fogadni a beoltott igét" és személyesen Jézusra figyelve várni, "amíg felkél a szívünkben a hajnalcsillag"!
Sunday Oct 29, 2023
Sunday Oct 29, 2023
Mi csak végletekben tudjuk élni az érzelmi életünket. Időnként arról beszélünk, hogy a padlón vagyunk és nagyon rossz a kapcsolatunk az Istennel: Nem tudunk imádkozni, nem érdekel a Biblia, nem akarunk közösségbe járni. Máskor meg éppen arról számolunk be, hogy már napok, vagy hetek óta a föld fölött lebegünk: élvezzük az Úr közelségét, és ott is akarunk maradni (Lásd: Péter és a három sátor esete) Aztán leszállunk a „megdicsőülés hegyéről” és ismét elkeseredünk, hogy a völgyben megoldhatatlannak tűnő feladatokkal küzdenek a társaink, és rájövünk, hogy a mi életünk sem több, vagy jobb az övékénél. (Lásd: Illést elkeseredése pillanatában: „Elég! Most, ó, Uram, vedd el a lelkemet, mert nem vagyok jobb atyáimnál!”)De vajon mennyire megbízhatók ezek a helyzetértékelések?
Sunday Oct 15, 2023
Alkalmazkodás, vagy megfelelési kényszer (Szabó Zoltán)
Sunday Oct 15, 2023
Sunday Oct 15, 2023
Időnként úgy érezhetjük, hogy a cselekvési szabadságunktól fosztanak meg az olyan igék, mint a Róma 14.21., amelyben Pál azt tanácsolja, hogy "Jó tehát nem enni húst és nem inni bort, sem semmi olyat, amiben a te testvéred megütközik." Az lenne tehát a normális – tesszük fel a kérdést –, hogy szolgai módon vegyem figyelembe a "megütközés" szóval visszaélő, valójában pedig csak "zsarnokoskodni" akaró testvérem kívánságait? Kell-e, lehet-e fogcsikorgatva alkalmazkodni?Jó ha látjuk, hogy az alkalmazkodás nem kötelező, az minden esetben szabad akaratból és a másik iránt érzett tiszta szeretetből fakad – és sosincs haszon faktora. A "jobb nem tenni" egyszerű, tanács – de NEM kényszer! A megfelelési kényszer mögött ugyanakkor gyakori motiváló erő a haszon (erkölcsi, anyagi) és gyakran jár együtt gúzsba kötött cselekvéssel és FÉLELEMMEL.
Sunday Oct 01, 2023
Sunday Oct 01, 2023
A szemrehányás romboló ereje sokkal nagyobb, mintsem gondolnánk. Ezért figyelmeztet Jézus, Sirák fia ily módon: "Fiam! Ne toldd meg a jótettet szemrehányással, és ne fűzz bántó, rossz szót semmilyen adományodhoz. Nemde a harmat enyhíti a hőséget!? Így a szép szó jobb még az ajándéknál is." (Sirák, 18:15-16.) Ha van valami, ami kontraproduktív, akkor a szemrehányás bizonyosan az. A kívánt célt elérni ezzel az eszközzel nem lehet, megbántást szerezni viszont annál inkább. Ezért "amit te nem szeretsz, azt másnak se tedd!" (Tóbiás 4:15.) "Legyetek azért tökéletesek, miképpen a ti mennyei Atyátok tökéletes" (Máté 5.48.). Ő az, aki "felhozza napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak" (Máté 5.45.), és aki "mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja," amit kér (Jakab 1.5.).